VágyálomKedves alakod körbe rajzoltam,szívembe véstem képedet. Semmit nem tehetsz vázlatom ellen, mert akkor is őrzöm létedet. Számomra fényként ragyogsz az égen, és csillag szekéren jössz elém Óh! Boldogság, édes boldogság, nyújts ki a kezed felém.

 TÜNŐDÉSRepülnek milliós csapatbanfehér libák és angyalok..Felhők között suhanok én is... Jajj, meg ne mondd, hogy mi vagyok!

• 

  BúcsúMaréknyi fény, tengernyi bánatés döbbenet maradt utánad.Maréknyi fény kúszik szívembe: bár a tegnap csak holnap lenne...! Maréknyi por, könnyek az éjben, azután elfeledlek szépen…
  

• 
  

• Ahogy ritkulnak a találkozások, annyira növi ki magát bölcseleti kategóriává ez a találkozás szó. Néha az az érzésem, hogy az ember betűkkel pótolja azt, amit elszalasztott vagy renyheségből, vagy alkalmatlanságból, vagy felületességből.

  Mikor az élet elszáll, A szív megáll, tusban Fekszik a váll. Az agy halott, a test Nem él, nem jut a Szívbe vér.
  

A napfény már nem Simogat,Hangod finom dallama Már nem hívogat.Mosolyod varázsát többé Már nem látom, Mert elvitt engem a halál Angyalszárnyon.